Keressen minket bizalommal:     Tel: +36 1 273 0704    |    Mobil: +36 20 973 1250    |    Email: info@ilkaegeszseghaz.hu    
Szakrendeléseink
Bejelentkezés

Tel.: +36 1 273 0704

Mobil: +36 20 973 1250

E-mail: info@ilkaegeszseghaz.hu

Cím: 1143.Bp. Ilka utca 36. 1. emelet 3-as ajtó

Kapucsengő: 30

 

 

Orvosaink

Rólunk

Az Ilka Egészségház Budapest XIV. kerületében az Ilka utca 36. 1.em. 3. szám alatt található, ahol a lehető legkorszerűbb diagnosztikai eszközökkel, széleskörű gyógyító és megelőző ellátást biztosítunk betegeink számára barátságos és harmonikus környezetben. Orvosaink munkáját szakképzett asszisztensek és dietetikusok segítik.

A betegek fogadása a recepción előzetes időpont egyeztetés alapján zajlik. A betegek adatai megérkezésükkor számítógépes rendszerbe kerülnek, így a rendelőben azonnal látható, hogy az előjegyzett páciens megérkezett...

Bővebben

Galéria

Nézze meg galériánkat és bizonyosodjon meg róla, hogy kiváló színvonaló ellátásban lesz része.

 

BŐVEBBEN

Szakrendeléseink

Gasztroenterológia Belgyógyászat Kardiológia, szívultrahang Bőrgyógyászat Sebészet, érsebészet, proktológia Ultrahang diagnosztika Endokrinológia Dietetika Gyermekgyógyászat Urológia Diabetológia Tüdőgyógyászat, onkológia Foglalkozás egészségügyi vizsgálat Laboratóriumi vizsgálatok Gyorstesztek Menedzserszűrés

Orvos válaszol

A fekélybetegség

A lisztérzékenység

Gyulladásos bélbetegség diétája

Laktózérzékenység

Reflux betegség

BŐVEBBEN

Milyen tüneteket okoz a fekélybetegség?

A fekélybetegség jellemző tünetei közé tartozik a gyomorszáji fájdalom, a mely legtöbbször tompa jellegű vagy égő, éhségérzethez hasonló. Gyakran éjszaka jelentkezik. A fájdalom étkezésre megszűnhet, majd 1-2 óra múlva visszatér. Gyomorfekély esetén jellemző lehet az étkezés után jelentkező fájdalom, de sok esetben előfordul, hogy a fájdalom nem függ össze étkezéssel. További fekélyre jellemző tünet a hányinger, az étvágytalanság, nyombélfekélynél jellemző a savhányás. A betegek többségénél a fekélyes panaszok néhány hét alatt elmúlnak és panaszmentes hónapok következnek. Ez a periodikus ismétlődés a fekélybetegség tavasszal és ősszel előforduló gyakoribb kiújulásaként él a köztudatban.

A felsorolt tünetek típusosak, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben mindegyik előfordul, illetve fordítva is igaz: ezeknek a tüneteknek a hátterében más betegség is állhat.

Az is előfordulhat, hogy a fekély semmilyen panaszt nem okoz, csak a szövődményének jelentkezésekor derül rá fény. (Ezek az úgynevezett néma-fekélyek, melyek különösen gyógyszer-okozta fekély esetén fordulnak gyakran elő.) Ilyen szövődmény pl.: a fekélyvérzésre utaló fekete széklet. Ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni!

Mi váltja ki a fekélyt?

Bár a fekélyt kiváltó közvetlen ok még ma sem ismert, számos adatot ismerünk a fekélyt elősegítő tényezőkről, illetve ismeretes, mely esetekben gyakoribb a fekély előfordulása. A fekélyt elősegítő tényezők közé tartozik a túlzott savképződés, és bizonyos gyógyszerek - pl. nem-szteroid gyulladáscsökkentők (a legtöbb mozgásszevi panaszra kapott fájdalomcsillapító) - szedése. Tartós alkalmazásukkor a fekélyek kialakulásának gyakorisága növekszik. Kimutatható, hogy a dohányzóknál gyakoribb a fekély. A helytelen étrend és a túlzott alkoholfogyasztás a fekélybetegség panaszainak fokozódását idézi elő, és hátráltatja a gyógyulást.

A fekélyt elősegítő tényezők ismeretében kiemelt jelentőségűvé vált az elmúlt 15 évben a Helicobacter pylori baktérium és a fekély kapcsolatának felismerése. Magát a baktériumot régebb óta ismerték, legnagyobb jelentősége annak a felismerésnek volt, hogy kapcsolat van a baktérium jelenléte és az idült gyomornyálkahártya-gyulladás, valamint a fekély között.

A Helicobacter pylori a gyomorbélrendszerben élő fakultatív patogén baktérium. A fakultatív patogenitás azt jelenti, hogy a szervezetben megtelepedő baktérium csak bizonyos körülmények között okoz betegséget.

Vizsgálat

A gyomor- és nyombélfekély vizsgálatában ma már az endoscopos, azaz tükrözéses vizsgálat a választandó eljárás. Pontosabb diagnózist tesz lehetővé, mint a kontrasztanyagos röntgen vizsgálat. A tükrözés során lehetőség van biopsziával szövetminta vételre, ebből vizsgálható a Helicobacter pylori jelenléte, valamint gyomorfekély esetén a tükrözés során ismerhető fel a - kis százalékban előforduló - rosszindulatú elfajulás is.

Étrend változtatás

A gyógyszeres kezelés mellett étrendi változtatások is szükségesek. Ügyelni kell a szabályos időközönkénti, rendszeres, kisvolumenű étkezésre. A koffein-tartalmú italok és cola-típusú üdítők jelentősen fokozzák a savtermelést, ezért fogyasztásukat kerülni kell. Rostdús étrend fogyasztása mellett kisebb a fekély előfordulása, illetve alacsonyabb a kiújulás gyakorisága. A dohányzás lassítja a fekély gyógyulását! Jelenleg nem bizonyított a pszichés stressz és a fekélybetegség közötti ok-okozati összefüggés, de ha arra gondolunk, hogy a stresszes életmód általában együtt jár a rendszertelen étkezéssel, sok kávé fogyasztásával, gyakran a dohányzással is, egyértelmű, hogy a fekély gyógyulásához életmód változtatás is szükséges!

Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához!

Kialakulása, okai

A betegséget az okozza, hogy a glutén nevű fehérje bizonyos részei, az erre érzékeny betegeknél, a bél nyálkahártyába kerülve aktiválják az immunrendszert. Az aktivált fehérvérsejtek gyulladásos folyamat révén károsítják a nyálkahártyát, és a tápanyagok felszívódásához szükséges bélbolyhok ellaposodnak. A bélbolyhok károsodása miatt a többi tápanyag felszívódása is károsodik, így másodlagos betegségek, hiányállapotok alakulnak ki. Gyakran nem a hasi panaszok, hanem a másodlagos hiánybetegségek uralják a tüneteket. A glutén nagy mennyiségben fordul elő búzában és a rozsban, kis mennyiségben található még a zabban és az árpában is. A betegség örökletes, genetikailag meghatározott, de sajnos még nem ismert egyetlen önmagában kórjelző genetikai marker, amely segítségével már akár újszülött korban megállapítható lenne a betegség.

Tünetei, felismerése

A betegség bármely életkorban fennállhat, a tünetek igen változatosak lehetnek. Gyakran találkozunk olyan betegekkel, akiknek a tünetei nagyon enyhénk, illetve nem specifikusak, mint például fáradékonyság, gyengeségérzés, sápadtság, vérszegénység. Éppen ezért gyakran nem, vagy csak nagyon nehezen sikerül diagnosztizálni a betegséget, számos betegnél a tünetszegénység miatt nem gondolnak coeliákiára.

Gyermekkorban a tünetek nem jelennek meg, amíg a gyermek nem fogyaszt glutént tartalmazó ételeket. A glutén tartalmú ételek fogyasztását követően típusos esetben fájdalmas haspuffadás jelentkezik melyhez nagy mennyiségű bűzös, fénylő, magas zsírtartalmú széklet ürítése társul. A későbbiekben a gyermek nem fejlődik megfelelően, vérszegénység és fehérjehiányos állapot alakul ki. A gyermekek sápadt küllemű, haja fakó, bőre száraz, gyenge, nyűgös, riadt tekintetű. Gyakran találkozunk herpeszes bőrelváltozásokhoz hasonló bőrtüneteket, gyakran jelennek meg szájban nagy kiterjedésű, nehezen gyógyuló afták. Súlyos esetben a farpofái is lefogynak, a fehérjehiány másodlagosan kialakult ödéma miatt a hasa előredomborodó. Külleme hasonlít a tartósan éhező gyermekekéhez. Ha a gyermek megfelelő táplálás mellett nem hízik megfelelően, és a fenti tünetek jelentkeznek, igen erős a gyanúja a lisztérzékenységnek.

A felnőttkorban diagnosztizált esetekben is már gyermekkorban fennállt a betegség, csak az enyhe tünetek miatt esetleg nem fordultak orvoshoz. A beteg részletes kikérdezésekor azonban számtalanszor kiderül, hogy gyermekkorában is gyakran voltak a betegnek hasfájásos panaszai. Értékes diagnosztikus adat lehet, ha családban fordult elő lisztérzékenység. Ugyanúgy, mint gyermekkorban, felnőttkorban sincsenek specifikus tünetei a betegségeknek. Számos tünet a másodlagosan kialakult felszívódási zavar következménye. Kifejezett hasi panaszok, mint haspuffadás, görcsös hasi fájdalom, hasmenés esetén lényegesen könnyebb a diagnózis felállítása. Egyéb tünetek lehetnek: fogyás, gyengeség, sápadtság, bőrrendellenességek, csontfájdalom, meddőség, ödéma, izomgyengeség.

A rutin laboratóriumi vizsgálatok vérszegénységet, alacsony szérumvas értéket, fehérjehiányt, alacsony foszfor és kalcium szintet mutatnak. Ezen kívül véralvadási zavarok is kialakulhatnak. A betegség egyértelmű diagnózisához gastroenterológiai szakvizsgálat szükséges. Ma már ismerjük azt az antitestet, amelyet a szervezet termel, és lisztérzékenységben szenvedőknél a bélbolyhok hámsejtjeihez kötődve a gyulladást kiváltja, ezt endomysium-ellenes antitestnek (EMA) hívják. Az antitest vérből kimutatható, így ha vérvizsgálat pozitív, akkor ez megerősíti a betegség gyanúját. A biztos diagnózishoz vékonybél biopszia szükséges. Ezt a vizsgálatot gyermekkorban altatásba végzik, egy a gyomortükrözéshez használt eszközhöz hasonló eszközzel a vékonybél nyálkahártyából egy kis darabot kicsípnek, és utána ezt a mintát vizsgálják meg mikroszkóppal. A betegség fennállása esetén ilyenkor egyértelműen láthatóak az ellaposodott bélbolyhok.

Kezelése

A betegségre specifikus gyógyszer nincsen, a beteg étrendjéből a glutént ki kell iktatni. A diéta betartását nagyon komolyan kell venni, már kis mennyiségű glutén fogyasztása is a panaszok kiújulásához vezet. Mivel számos étel tartalmaz glutént, ezért a betegeknek mindenképpen dietetikus tanácsadáson kell részt venniük. Súlyos állapotú betegek esetén a megfelelő vas- és vitaminbevitelről külön kell gondoskodni.

Javasolt élelmiszerek

  • Kenyér, péksütemények: fehér-, félbarna kenyér, zsemle, kifli
  • Tej és tejtermékek: kefir, joghurt, zsírszegény sajtok, félzsíros tehéntúró- egyéni toleranciától függően
  • Tojás: ételek készítéséhez felhasználható, esetleg lágy tojásnak
  • Húsok: sovány baromfi, sertés marha, halhús főzve-, párolva, zsírszegény sütési technikával elkészítve (alufóliában, teflonban)
  • Húskészítmények: párizsi, krinolin szafaládé, virsli, pulyka java, pulykafelvágott, sonka szalámi, gépsonka, fitness sonka, csemege karaj.
  • Zöldség- és főzelékfélék: sütőtök, egyéb tökfélék, fehérrépa, sárgarépa, pasternák, fejes saláta, paradicsom, paraj, sóska főzve, párolva, gőzölve, főzeléknek (diétás rántással, lisztszórással, habarással sűrítve)
  • Gyümölcsök: miden gyümölcs, ami nem okoz panaszt
  • Zsiradékok: növényi eredetű olajok
  • Italok: szűrt gyümölcs-, zöldséglevek, tea, szénsavmentes ásványvíz, turmixok

Kerülendő élelmiszerek

  • Kenyér, péksütemények: barna kenyér, rozskenyér, korpás, magvas pékáruk, zsíros, kelt és hajtogatott tésztákból készült sütemények
  • Tej és tejtermékek: zsíros tejtermékek: tejszín, zsíros füstölt sajtok, zsíros tehéntúró
  • Tojás: magyaros rántotta, tükörtojás
  • Húsok: bő zsírban sült húsok, pörköltek, füstölt, pácolt húsok, zsíros húsrészek (oldalas, füstölt tarja)
  • Húskészítmények: zsírosabb fűszeres készítmények, szalonnafélék, hurkafélék, füstölt készítmények, olajos halkonzervek
  • Zöldség- és főzelékfélék: száraz hüvelyesek, káposztafélék, vöröshagyma, fokhagyma
  • Gyümölcsök: apró magvas gyümölcsök (kivi, málna, eper), olajos magvak, éretlen gyümölcsök
  • Zsiradékok: állati eredetű zsírok, majonéz
  • Italok: erős feketekávé, szénsavas üdítők, alkoholtartalmú italok

Kialakulása, okai

Normálisan a tejcukor, azaz laktóz bontása az ún. laktáz enzim segítségével történik, a vékonybél nyálkahártyájában a bélbolyhok felületén. A bélhámsejtek csak a bontott állapotban lévő laktózt képesek felvenni. Ha az enzim hiányzik, vagy működése károsodik, akkor a bontatlan tejcukor nem szívódik fel, és a vastagbélben az ott található baktériumok bontják és használják fel. A vastagbélben bekövetkező bakteriális erjedés, bontás gázképződéshez vezet, amely haspuffadást, és hasi görcsöket okoz. A bélben maradó bontatlan cukormolekulák vizet kötnek meg. Ezáltal a széklet állaga hígabbá válik, mennyisége jelentősen megemelkedik, ami hasmenést eredményez.

A betegség részben örökletes, a felmérések alapján a legtöbb etnikai csoportban 20-65%-ban a felnőtt lakosságnál kimutatható a laktáz-enzim hiánya. Bizonyos betegségek, amelyek a vékonybél nyálkahártyájának károsodását, pusztulást okozzák, másodlagosan okozhatnak laktózintoleranciát. Ilyen betegségek a gyulladásos bélbetegségek, a lisztérzékenység, valamint az akut bélfertőzések. Csecsemőkorban nagyon gyakran a bélfertőzéseket, valamint nagy hasi műtéteket követően kialakuló másodlagos laktózintolerancia, rontja a gyermek állapotát.

A tejfehérje-intolerancia allergiás eredetű megbetegedés. Az összetett tejfehérje váltja ki az allergiás reakciót.

Tünetei, felismerése

A panaszok, tünetek gyermek- és felnőttkorban igen hasonlóak lehetnek. A tejcukrot nem toleráló gyermekek általában krónikus hasmenéstől szenvednek, naponta több alkalommal ürítenek nagy mennyiségű, bűzös székletet. Jóllehet kizárólag a laktóz felszívódási mechanizmusa károsodott, a hasmenés olymértékűvé válhat, hogy a többi tápanyagot is kihajtja a bélcsatornából. Utóbbira utal a súlygyarapodás leállása, illetve a fogyás. A laktóztartalmú ételek fogyasztását követően fellépő további jellemző tünet a haspuffadás és hasi görcsök, amelyet hasmenés kísér. A panaszokat esetenként hányinger, hányás súlyosbíthatja.

Általában a fiatal felnőttkorban kezdődő laktózintolerancia esetén a betegek ösztönösen, illetve gyakran tudatosan kerülik a tejtermékeket. A betegség megállapításához gyomor-bélrendszeri kivizsgálásra van szükség. Feltétlenül indokolt szakorvos felkeresése, ha a gyermek hasmenése 10 napnál tovább tart, korábbi bélfertőzés gyógyulása ellenére is hosszasan fennáll. Akkor is indokolt a kivizsgálás, ha időszakosan visszatér a hasmenés, vagy ha egyéb fertőzésre utaló tünetek (hirtelen kezdet, magas láz) nem kísérik, illetve ha a gyermek nem hízik megfelelően.

Az orvos általában már a beteg alapos kikérdezése során feltételezheti a laktózintolerancia fennállását. Bizonyos laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek a diagnózis felállításához. A székletvizsgálatnál tapasztalt 6 alatti pH-érték mindenképpen megerősíti a betegség gyanúját. Az egyértelmű diagnózist a hidrogén-kilégzési teszt adja. A vizsgálat során laktóztartalmú oldatot itatnak a beteggel, majd félóránként megnézik, az általa kilélegzett levegő hidrogén tartalmát. Ha a betegség fennáll, a vékonybélből fel nem szívódó tejcukrot a vastagbélben lévő baktériumok bontják, és az ennek során nagy mennyiségben felszabaduló hidrogén gáz egy része felszívódik, a beteg pedig kilélegzi. Ha a tejcukor fogyasztását követően tehát megnő a kilélegzett levegő hidrogén tartalma, akkor a teszt pozitív, a betegség fennáll. A vizsgálat egyszerű és nem fájdalmas, nem igényel vérvételt sem. Előfordulhat, hogy az oldat elfogyasztását követően fél-egy órával hasi fájdalom, haspuffadás jelentkezik, ez is a betegség gyanúját erősíti.

A tejfehére-allergia gyanúja elsősorban akkor merül fel, ha a gyermekeknél a laktózmentes étrend bevezetését követően is fennállnak a panaszok, hányás, hasmenés, nem ritka a véres széklet sem. A tejfehérje-intolerancia azonban nem csak gyomor-bélrendszert érintő panaszokat okoz, nem ritka, hogy bőrtünetek, kiütések, ekcéma jelentkeznek. Ritkán akár gégeödémával, légzési nehezítettséggel járó rosszullét is kialakulhat tejtermék fogyasztását követően (anaphylaxiás reakció). A tejfehérje-allergia diagnózisának felállításában bőrteszt segíthet.

Kezelése, megelőzése

Ha a tejcukor kikerül az étrendből, a betegséggel járó tünetek azonnal mérséklődnek. A betegeknek lehetőség szerint kerülniük kell a tejtermékek fogyasztását, javasolt ezeket a ma már forgalomban kapható laktózmentes tejtermékekkel helyettesíteni. Hazánkban az elmúlt években elérhetővé vált a tabletta formájában kapható laktáz is, amely a tejben lévő tejcukrot előre elbontja. Ha a laktózintolerancia valamilyen egyéb betegség következtében alakul ki, akkor a betegség gyógyulását követően hosszabb-rövidebb idő alatt az érzékenység is megszűnik.

Nagyon fontos főleg gyermekkorban a megfelelő mennyiségű kalcium bevitele, amely elengedhetetlen a csontok és fogak fejlődéséhez. A kalcium legfontosabb forrása a tej, illetve a tejtermékek. Ha a gyermek étrendjéből ki kell iktatnunk ezeket, akkor fokozott figyelmet kell fordítani megfelelő kalcium bevitelre. Más ételeknek, például a zöldségféléknek, babnak, brokkolinak, kelnek is magas a kalciumtartalma. Ajánlott a halfogyasztás, hiszen ezeknek a húsa is sok kalciumot tartalmaz. Az élőflórás joghurtok között is vannak olyanok, amelyek a laktózintoleráns betegek által is fogyaszthatók, mert a joghurt készítéséhez használt baktériumflóra termel megfelelő mennyiségű laktáz enzimet.

Tejfehérje-allergiában szenvedő gyermekeknek szigorú tejmentes diétát kell tartani. Anyatejes babáknál az anyának is kerülni kell tehéntej tartalmú ételek fogyasztását. Tápszerek közül a hidrolizált, illetve szója alapú tápszereket lehet adni a babáknak. A tünetek általában 3-4 éves korra jelentősen javulnak, az esetek nagyobbik részében meg is szűnnek. Mindenképpen a kezelőorvos feladata eldönteni, hogy mikor lehet megpróbálkozni az ún. visszaterheléssel, azaz a tejtermékek újbóli fokozatos bevezetésével. Ha a megfelelő diétát nem tartja a beteg, akkor a panaszok rosszabbodnak, a betegség súlyosbodik.

Mindkét betegség kialakulásának kockázata csökkenthető, ha a gyermekek már újszülött-koruktól kezdve megfelelő táplálásban részesülnek. Mindenképpen előnyben részesítendő a tápszerekkel szemben amennyiben lehetséges az anyatejes táplálás. Csecsemőkorban egy éves korig semmiféle tehéntejtartalmú ne adjunk a babáknak. Fél éves kor alatt pedig kizárólag anyatejet vagy tápszert. Fél éves kor után lehet megpróbálni fokozatosan a gyümölcsök, zöldségek adását. A korai tehéntej fogyasztása a legújabb kutatások szerint nem csak a fenti két betegség kockázatát növeli, hanem egyéb betegségekét, például a cukorbetegségét is.

Mi is az a reflux?

Étkezéskor az ételt a nyelőcső mozgása a gyomor felé hajtja, a nyelőcső alsó záróizma megnyílik, az étel a gyomorba kerül, majd a záróizom bezárul. Ha a záróizom nem működik jól, a gyomorszáj tartósabban nyitva marad, és a savas, maró gyomornedv a nyelőcsőbe visszakerülhet. Refluxnak (visszafolyás) azt a jelenséget nevezzük, amikor a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe. Önmagában ez még nem kóros, gondot akkor okoz, ha az átlagosnál többször fordul elő. Betegségnek akkor tekintjük, ha a reflux tüneteket okoz.

Mitől ég a gyomrunk?

A gyomorban evés után bőséges savtermelés indul meg. Ha rosszul zár a gyomorszáj, a sav hosszabb-rövidebb időre feljut a nyelőcsőbe, és azt marja. A nyelőcső "bélése", nyálkahártyája nem alkalmas arra, hogy ellenálljon a sav maró hatásának, ezért égő fájdalommal tiltakozik. A savas reflux által okozott panaszt gyomorégésnek hívjuk, noha eredete nem a gyomor, hanem a nyelőcső. A fájdalom a nyelőcső alsó szakaszán keletkezik, az égő érzést a gyomorszájnál, a szegycsont mögött és a torokban érezzük.

Hogyan alakul ki a reflux betegség?

Reflux betegség szinte mindenkinél kialakulhat. Vannak olyan állapotok, amelyek növelik a reflux gyakoriságát. Így pl. a megnövekedett hasűri nyomás hatására (túlsúlyosság, szűk ruha, terhesség), és légúti betegségben szenvedőknél (köhögés!) gyakrabban fordulhat elő. Egyes gyógyszerek csökkentik a záróizom tónusát (egyes asztma- és angina-ellenes szerek, nyugtatók) és ilyen hatásúak bizonyos ételek is például a zsír, csokoládé, alkohol, és a mentol.

Jellemző tünetek

A savas reflux jellegzetes tünete a gyomorégés. Van akinél a reflux gyomorszáj-táji fájdalmat, esetleg émelygést, savas büfögést okoz, olykor a sav feljön a torokba, szájba, savas, keserű szájízt okozva. Sokaknál a tünetek nem egyértelműek, más betegségre emlékeztetnek. Így okozhat rekedtséget, éjszakai-reggeli krónikus köhögést, szorító mellkasi fájdalmat. Sok olyan beteg jelentkezik a háziorvosnál, aki mellkasi fájdalmat panaszol, de az EKG és az egyéb kardiológiai vizsgálatok negatívak. Nem ritkán az orvost is, a beteget is megnyugtatja, hogy nem fenyeget az infarktus veszélye, és nem folytatják a vizsgálatokat, ezért csak jóval később derül ki: reflux okozza a tüneteket.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A reflux betegség megelőzésében fontos szerepe van a helyes táplálkozási szokások kialakításának. Lehetőleg kerülni kell a dohányzást, alkoholfogyasztást, a hajolgatást, a szűk ruhát vagy a szoros övet. Ajánlott a túlsúlytól megszabadulni, naponta többször kisebb mennyiségű ételt fogyasztani. Kerülni kell a gyomorégést okozó zsíros ételek, csokoládé, fűszerek, tea, kávé, gyümölcslevek fogyasztását. A szigorú diéta azonban fölösleges. Különösen fontos, hogy a napi utolsó étkezés ne késő este, közvetlenül lefekvés előtt történjék. A reflux betegség enyhébb eseteiben az életmódbeli változásokkal (is) jelentős javulást lehet elérni.

Hogyan kezelik a refluxbetegséget?

A reflux betegség az esetek jelentős részében gyógyszerrel sikeresen kezelhető. A reflux betegség legjobb gyógyszerei a gyomorsavképződést csökkentők. A H2-receptor gátlók a betegek legnagyobb hányadát adó enyhe és középsúlyos esetekben használhatók. Ritkán okoznak mellékhatást, tartósan szedhetők. Egyes H2-blokkolók vény nélkül is kaphatók, ha ez nem lenne elég a panaszok megszűntetéséhez, akkor orvosa a korábban elkezdett gyógyszert erősebb változatban receptre írhatja. A betegség súlyosabb formáiban a sav képződését legjobban megakadályozó protonpumpa-gátló gyógyszereket ajánlják.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Nem szabad halogatni a kivizsgálást, ha a tünetek a tápcsatorna vérzésére utalnak (véres hányás, fekete széklet), jelentősebb fogyás (nem fogyókúra következtében), nyelési panaszok vagy heves fájdalom esetén. Az öngyógyszerelést azoknak ajánlják, akik 45 év alattiak, panaszuk régóta visszatérő, nem jár a fenti, nagyobb bajt sejtető tünetekkel. Hangsúlyozzuk, hogy orvoshoz kell fordulni akkor is, ha a gyógyszerek nem enyhítik a tüneteket 1-2 héten belül.

Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához!

Orvosaink

Dr. Máté Miklós
gasztroenterológia, sebészet
Dr. Takács Eszter
endokrinológia, belgyógyászat
Dánielné Rózsa Ágnes
dietetika
Dr. Taller András
belgyógyászat, gasztroenterológia
Orvosaink

Rólunk írták

Pácienseink ilyen véleménnyel voltak rólunk. Írja meg Ön is milyen tapasztalai voltak!

 

BŐVEBBEN

Tisztelettel köszönöm Dr. Blans Beáta doktornő vizsgálatát, figyelmességét,inteligens,s bölcs gondolatait.

Köszönöm szépen.

Tisztelettel: Varga Zoltán egy mai beteg

Varga Zoltán
2015-01-29 15:45

A lányom hajón dolgozik, beteg lett, csütörtökön felhívott, hogy sürgõsen keressek neki orvost péntek délutánra. Én Budapesttõl 260 km-re lakom. Interneten kezdtem kutakodni, ott találtam Önökre. Dr. Bálint András fõorvos úr fogadta õt. Ez úton is szeretném megköszönni, hogy fogadta, megvizsgálta a gyermekemet. Meg kell köszönjem a hölgynek (nagyon szégyellem, de sajnos idegességemben a nevét nem jegyeztem meg), aki elintézte nekem, hogy fõorvos úr fogadja a lányomat. Ilyen segítõkész emberrel nagyon ritkán lehet találkozni. Az Ön kedvességébõl tudtam, hogy jó helyet találtam. Hálás vagyok Önnek is, Fõorvos Úrnak is, hogy fogadták és ellátták a gyermekemet. Köszönöm.

Hugyeczné
2012-07-29 08:42

Dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus és

Irén
2011-03-22 09:41

Nagyon köszönöm , hogy kérdéseimben és kételyeimben velem volt a vizsgálatom során és utána is. Biztos vagyok benne, hogy az Ön személye és személyisége nélkül az Ilka Egészségház nem működhetne ilyen jól! Még egyszer nagyon köszönöm!

Alíz
2010-10-28 08:41

Két dolog motivált abban, hogy Önöket választottam a gasztroenterológiai szűrővizsgálatom elvégzésére: a barátságos honlapjuk és az a körülmény, hogy üdülési csekket is elfogadnak. Örülök, hogy így választottam. Mint kiderült, nemcsak a honlap barátságos, hanem a munkatársak is. Nagyon kedves és emberséges viselkedésük az ilyen esetekben fellépő szorongást nagymértékben csökkentette. A fogadó- és vizsgálóhelyiségek kellemes zöldje és dizájnja is jó érzést keltett. Vizsgálataik professzionálisak voltak, másnak is ajánlani fogom.

Csaba
2010-10-24 08:40

Valóban szép az oldal!

Ildi
2009-11-30 09:40

Szia Kati! Nagyon szép a weboldalatok!

Hajni
2009-10-16 08:39
bsd

Írjon nekünk!

Kapcsolat

Ilka egészségház

1143 Budapest, Ilka u 36. 1. emelet 3.
Kapucsengő: 30
Tel: +36 1 273 0704 | Fax: +36 1 364 5492
Mobil: +36 20 973 1250
Email: info@ilkaegeszseghaz.hu

Nyitvatartás

HÉTFŐ - PÉNTEK: 8 - 20H

FIZETÉS BANKKÁRTYÁVAL IS LEHETSÉGES!

Egészségpénztári kártyát leolvasni nem tudunk, de a számlát ki tudjuk állítani az "Egészségpénztárak" fül alatt található pénztárakra!

TÉRKÉP